Haïti/Sécurité : 200 nouveaux soldats péruviens intègreront la MINUSTAH

Le Pérou a dépêché vendredi un nouveau contingent de 200 soldats pour intégrer la Mission des Nations Unies pour la stabilisation en Haïti(MINUSTAH), a informé la veille le ministère péruvien de la défense.

Ces nouveaux agents, qui doivent passer six mois dans le pays, viendront remplacer 200 autres dont la mission a déjà pris fin. Les autorités péruviennes n’ont toutefois pas précisé s’il y a des femmes dans ce nouveau contingent.

Le Pérou figure, depuis 2004, parmi les pays contributeurs de troupes à la MINUSTAH. Cette mission, déployée dans le pays quelques mois après la chute du régime Lavalas de Jean-Bertrand Aristide, compte environ 7.000 militaires et 2.000 policiers.

Le Brésil, l’Argentine, le Chili, l’Equateur, le Pérou, l’Uruguay, le Paraguay et le Guatemala sont, entre autres, les principaux pays contributeurs de troupes à la MINUSTAH. [dol/rv2000]

Une pensée sur “Haïti/Sécurité : 200 nouveaux soldats péruviens intègreront la MINUSTAH

  • 9 janvier 2010 à 8:22
    Permalink

    Teteya manman’ AYITI telman dous, se pa bann, pa kavalkad, yap rantre al bwe apoy let nan manmel bef ke yo pa menm bay manje. Pita yo pral mande’n pou’n peye konbyen milyon yo te prete’n. Sele sa selman nou va reyalize kote nouye.

    Ayisyen !!! kile nap FOUT kanpe. Kanpe kom yonsel nonm pou nou di PREVAL, nou BOUKE, nou fout bouke atorwa… Mwen pat janm patizan lame restavek, kraze zo wa nou te genyenyan. Men, pito seyo kitap manje lajan sa, oliye de bann ti blanmannan sayo, ki ap abize jenn tifi’n yo ak jenn ti gason’n yo nan plennan. Yo pral yon bann ti moun nan savannan san papa,bann vole ti kabrit peyizanyo, ki paka menm pale. Nou pa fout nan lage; pouki L O N I ( ORGANISATION DES NATIONS UNIES ) pa voye touris liyo an Afrik, an Afghanistan kote ki reyelman bezwenyo.

    Politisyen Ayisyen yo, nou pa jennen pou PREMYE JANVYE 2010, 206 zan apre PAPA DESALIN te fe tout lot zanzet nouyo fe semen sou vi yo :JURONS DE VIVRE LIBRE OU DE MOURIR. Semansa pa di’n anyen kouliyeya ?
    Yon lot kote, sonje ke FONDATE ENDEPANDANS nouwan te di’n, HANHAN !!!! NOU GEN BLAN FRANSE PAMI NOU EPI NOU KONPRANN NOU LIB ???
    Tout moun konnen sesou divizyon neg ak milat la ke franse yo te fe fotin yo. Jouk an 2004 yo met ansanm ak konze lokal/nasyonal ak gwo kidnape entenasyonal yo, yo vin kidnape yon Prezidan ke pep la chwazi nan eleksyon pou dirije destin’l, ki fout radiyes pase sa ?

    Mwen pap di’w ke Prezidan Aristide se te yon ti sen non, NON, N O N non. Men, Ayisyen fre’m se’m sonje byen ke granmoun ak yon goud, granmoun ak anpil milyon, tout rele granmoun. Pito yon mazanza kite’m mouri pal lafen olye ke, lap voye yon zo tankou lor ak dyaman douvan’m tankou chyen lap voye ate bali.

    Pran tet nou Mesye politisyenyo. Si Preval pat konfotab nan gouvenman defakto ( gouvenen san Palman ak Sena ) nan eleksyon avril-jen 2009 yo, an bon vizyone, li tap tou fe eleksyon chanm depite ansanm ak 1/3 sena’a. Konsa deziem lendi mwa’d janvye ya, 45em nan,tap abiye tankou papa gede pou yal pran lochan yo.Si Prezidan Preval pat renmen fonksyonnen an defakto, li patap mache sou menm tras ak gwo sak diri pepeya ( Gwo Jera laras rat ) yo te lage nan fra’n an fevriye ou mas 2004, apre kidnaping nan.

    Politisyen yo, nou pa gen anken chek anblan pou’n al bay K E P lawont sila a, KEP PREVAL/DORSAINVIL la. kanpe lwen neg sayo. Yo komanse fe KOKEN an lagan. Kouliyeya, nou tande menm JACQUES EDOUARD ALEXIS nou te konnen kom neg serye sou Radyo Solidarite deklare INIKITE ke li fe pati ya bezwen gen anpil moun lachanm nan, anpil moun nan sena tou, dekwa an 2011 pou’l ka konnen pa gen moun ki pou bare’l. Se kouliyeya Prezidan KEP pralfe magouy. Epi nap fou le je nou kle, nou pral rele eleksyon konteste.
    Jacques Edouard Alexis, mwen sezi le’ tande ouenm ak bouch’w deklare ke ou fe pati de INIKITE ya. Oh!!! NON, NON !!! nan fakilte agwonomi nan Damien, le wou te responsab SANT FOMASYON AGRIKOL AK ATIZANA, mwen ta mete tet anm sou chouket pou’w. Mwen tap di NON ,se pa Agwo pa’m nan ki ta pral fe pati de INIKITE ya.

    Zaferannou … mesye, dam. Bouch granmoun santi, men… pawol nan bouch li pa santi. Epi m’tekwe granmoun toujou di’n : Chat chode nan dlo cho, dlo fret feyo pe. Nou genle konnen ke chyen ki manje’d ze konn kite metye ya.Piplis anko, se pa nan avril ak jen 2009 la, ke KEP Verrette/Preval la avek ti chanjmam kosmetik ladan nan te fe’n monte lesyel pado,nanfe 8 tounen 0, 9 outnen 6, vise versa. Genle lanbisyon pouvwa fe’n gen menmwa poul ? Pa jwe ak dife, la boule’n.

    Prevenir vaut mieux que guerir !!!

    Mesi bokou
    01/09/2010

    Répondre
  • 11 janvier 2010 à 7:21
    Permalink

    poblem lan yap toujou vini paske nou gen bon dirijan yo toujou ap mande ak yon kwiy nan men yo epi tou yo toujou ap mete nou do za do pou penmet ke msye blan ap mande nou pou li ede nou se desten nou eske so a dwe pousib nou yon sa ka pli mal ou byen li pli byen ann mete tet ansanm pou nou derasinen tout makoklen sa yo pou peyi ke nap reve a vin yon reyalite

    Répondre
  • 11 janvier 2010 à 12:15
    Permalink

    FOK NOU DAKO KE PWOBLEM NAN SE NAN NOU LI YE. SI ARISTIDE PAT GEN MOVE KONPOTEMAN LI TE GENYEN AN, AN 1991, NOU TE KA PAT GEN KOUDETA. DONK ANNOU FE YON TI DEZOD ISTORK.
    PA GEN KOUDETA AN 1991 TE KA BAY TABLO SAA:
    -ARISTIDE PA DAKO POU GEN ANBAGO KI FIN KRAZE EKONOMI PEYI A.
    -PA GEN MINUHA, E LATRIYE.
    -ELEKSYON POU PALMANTE FET A LE.
    -GEN ALTENANS POLITIK.
    -GEN YON KOMANSMAN LAVI DEMOKRATIK REEL.
    -PATI YO AP PRAN FOS.
    -MOUN KI NAN POLITIK AP PRAN EKSPERYANS.
    -PEP LA AP APRAN VOTE SOU BAZ PWOGRAM AK EKSPERYANS.
    -ARISTID PA KA FE SAL VLE, JANL VLE NAN PEYI A.
    -ENSTITISYON YO AN PLAS E YA FE TRAVAY YO KOM PREVI NAN KONSTITISYON AN.
    -E NOU PA TAP JANM GEN MINISTHA JODIYA.
    WOY, SA MAP DI KONSA. BAGAY LA TAP TWO BEL. LAVI PEP LA TEKA TWO MIYO. TI NEG PA TAP KA AP MACHE DI KE SE YO KI FE PLIS WOUT AK LEKOL, PEP LA TAP KONNEN KISA DJOB YON PRZIDAN YE TOUTBON, LI PA TAP NAN BAT BRAVO POU NENPOT TI TENTEN.
    OO. BANM KITE SA PAPA. M RIVE TWO LWEN NAN DEZOD ISTORIK LA. PADONEM SIM WE KIJAN SA TA YE SI TINEG PAT FE NOU MAL. PADON MEZANMI. M BAY VAG.
    SELMAN, FOK NOU SONJE KE SA NOU GEN NAN MEN NOU LA SE REZILTA YON CHEMEN KE NOU TE PRAN. NOU KA WE KE CHEMEN YA PAT BON. DONK, SI NOU PA SOTI LADANL POU NOU CHWAZI YOUN KI MIYO, NOU FEK KARE NAN TENTEN.
    ALA TRAKA SAW KO WE.

    Répondre

Laisser un commentaire

Votre adresse e-mail ne sera pas publiée. Les champs obligatoires sont indiqués avec *