Haïti : George Bush et Bill Clinton en visite d'évaluation à Port-au-Prince

Les anciens présidents américains George W. Bush et William J. Clinton ont effectué, ce lundi, une visite d’évaluation à la capitale haïtienne dévastée, le 12 janvier dernier, par un tremblement de terre de magnitude 7 sur l’échelle de Richter.

George et Bill Clinton, qui se sont entretenus avec le président haïtien René Préval, ont visité certaines zones de Port-au-Prince lourdement touchées par ce séisme dévastateur.

Les deux émissaires du président Barack Obama ont plaidé en faveur de meilleures conditions de vie au profit des Haïtiens tout en évoquant la nécessité d’aider à la reconstruction de l’économie haïtienne.

« Notre mission est de rappeler au peuple américain qu’il y a beaucoup de souffrances en Haïti et encore beaucoup à faire pour combler les besoins humanitaires », a déclaré George Walker Bush qui est à sa première visite en Haïti.

L’ex-président démocrate Bill Clinton a pour sa part indiqué qu’il faut « s’assurer que l’école fonctionne, que les services de santé existent et que les gens aient à manger non pour un jour mais pour un mois ».

Bill Clinton croit nécessaire que les Haïtiens cessent de mourir dans des catastrophes naturelles.

Les deux hommes ont par ailleurs précisé que leur présence en Haïti a aussi pour objectif d’encourager les entrepreneurs haïtiens à se relever et à créer des emplois afin d’aider à la relance de l’économie.

Ils ont promis de créer 100.000 nouveaux emplois dans le secteur du textile.

« Nous voulons travailler à améliorer la loi Hope votée sous Bush par le Parlement américain, l’ouvrir à d’autres pays, faire venir plus d’investisseurs et créer 100 000 emplois dans le secteur du textile », a indiqué Bill Clinton.

Une pensée sur “Haïti : George Bush et Bill Clinton en visite d'évaluation à Port-au-Prince

  • 23 mars 2010 à 6:54 AM
    Permalink

    Eske gen Ayisyen toujou an Ayiti ?
    Eske gen Ayisyen anko ak kolonn vetebral yo an kalke toujou ?
    Eske gen Ayisyen, ki malgre tou genyen yon ti konsiderasyon pou Dokiman 29 Mas 1987 la ke nou rele MANMAN LWA peyi’n nan, ki pa aksepte egzil pou pitit li ?
    Ebyen, malgre tout traka, tout diferans POLITIK ki gen entrenou, te dwe gen omwens yon sel( Jounalis, atizan elatriye) ki te dwe pran lapawol pou ta poze KIDNAPE Entenasyonal la kesyon sou zak brigandaj li te fe nan peyi’nan an fevriye 2004; le yo te KIDNAPE yon prezidan ke pep la te mete sou pouvwa a , pou satisfe reklamasyon liyo. Tout moun bebe paske se le Sennye kila ke tout late pe( QUE TOUTE LA TERRE FASSE SILENCE !!! ) osnon tepe dyol yo. Epi, le pa gen moun la, lwa patryot yo sele yo douvan deye, lwa nasyonalis yo mande anraje, yovle kraze brize. Bann IPOKRIT ti LOLIT. Le bab vwazen’w pran dife, ou di kite mele’m, sapa gade’m sa, pavre ! Jodiya pouyoun, denmen pou lot. Baton ki bat chyen nweya ap kale brenda chyen blan tou. Hmmmm… jousa a, pinga nou rele OSEKOU !! OSEKOU !! Nava pran bal nou ofon, sere dann, lache ke’n.
    12 Janvye 2010, tadwe yon evenman, yon okazyon pou tout Ayisyen tout plim tout plimaj kole zepol yo toutbonvre pou’n ka kreye peyi ke zanset nouyo te reve leyo te poze gwo  » EPOPEE 1804 « . Le je prankou,nen DWE kouri dlo
    Jouva, jouvyen, vant plen pagwos, kakaje pa linet; jodiya pouyoun,denmen poulot, raple’nsa. Lapenn youn tadwe fet pou se lapenn nou tout. Sonje KONBIT la. Si nou pran sa kom MOTTO nou, peyi’n pral vole nan direksyon egla.

    Pou’m fini, map dinou ak tout ke’m ke si nou ta renmen we AYITI nouwan vanse sou chimen pwogre, nougen yonsel oriyantasyon pou nou tout bay tet nou ! Wap mande’m kisa ?
    Se mare pou’n ta mare konsepsyon » BLAN PA’M NAN, al jete anba lanme byen fon. Paske, gade byen, BUSH ak CLINTON sot banou lesson ke nou pavle pran an. Yo pa sou menm longedond an politik, men pou byennet peyi yo, pou tout zafe ki mande pou U S A pran douvan yap kole tet yo tankou yote nanmen relijyon. Blan yo pasot. Yo antann yo pouyo fe’n fe makak. Jodiya yonn ditel pawol anfave gwoup sa,denmen lot la pale anfave swadizan goup paliya. Epi yo kole tet yo yap griyen danyo anwo nou menm kap fe makak.
    Raple nousa mezanmi : LE BLANC EST L »AGENT DE DIVISION PAR EXCELLENCE. Se sou mezantant nou, sou divizyon nou ke yofe eke yap kontinye fe richess yo.
    Jou nou gen tet kole, jou nougen yonsel dyol, jou nou louvri je’n, nou bay yon koud a koud solid, lesa a blan ap sispann pale jodiya anfave tel gwoup, denmen anfave yon lot goup.
    Pouki jounen jodiya, G BUSH ka rantre li e libe nan peyi Dessalines nan aloske Prezidan TITID nan kanpe lwen pa pwoche. Eske Bush se Ayisyen e ARISTIDE se meriken ? Map tann repons nou. Egoyist pap mennen’n anken’n kote.

    Mesi bokou
    03/23/2010

    Répondre
  • 23 mars 2010 à 9:39 AM
    Permalink

    podyab ou men’m. tande kriye’w pou yon ipokrit kriminel tankou titid. ni bush ni titid se kriminel ak kriminel yo ye. li fenk nan kanpe louen.

    Répondre
  • 23 mars 2010 à 10:33 AM
    Permalink

    Pierre wap kriye pou papaw Aristid,se li menm ki meten nan sa

    Répondre
  • 23 mars 2010 à 7:26 PM
    Permalink

    « pierre qui roule n’amasse pas mousse. »

    Mesye eske nou sonje oubyen konnen bel pwoveb franse sila.
    Mwen renmen epi mwen dako anpil ak bel rale mesye Pierre fe ya.Monche ou telman pale byen,mwen pa we kisa pou mwen ajoute.Selman mwen vle ajoute ke mwen te panse apre 12 janvye 2010 tout ayisyen t’ap gade figi yo nan glass epi mande padon ak tet yo,fe lape ak tet yo pou yo kapab fe lape ak tout lot fre ayisyen parey yo.Mwen te konn fe lape ak tet mwen le mwen sonje avan,men depi apre 12 janvye 2010 monche,mwen eseye fa sa chak swa epi chak maten pi epi pi souvan.Mwen reyalize ke mwen pa anyen sou te sa.Se selman Bondye ki gran,epi ki ka jije.Mwen,mwen pa gen dwa jije pepap.Kelkeswa jijman mwen te konn eseye fe sou nenpot ki moun,ni ansyen Prezidan kounye ya ki se Dokte Jean-Bertrand Aristide,mesye mwen kite sa pou listwa.Jounen jodi sila se moman tet ansanm ki ta dwe toujou ap pale antre nou tout ayisyen sou fas late.Nou ta dwe ap pale de renmen,padon,rekonsilyasyon,ak jistis tou wi.

    Mesye Pierre ou fe yon mesaj inpotan pase,yon mesaj ki fon anpil.Mwen vote « WI » pou konstitisyon an respekte nan tout kote,se pa selman le pou gen eleksyon.Fok yon moun gen tet pou konprann sa ke ou vle di nan rale sila.Yon lot bagay tou,se pa selman Jean-Bertrand Aristide ki ta dwe retounen nan peyi soti an ekzil,se tout ayisyen.Nou tout konnen yo.Yon sel bagay Bondye ki bay lavi a jije yo pou sa yo te fi ki mal menm jan Bondye gen pou jije nou tout ayisyen ak tout lot kyetyen vivan ki gen sou late beni.

    Mesye Pierre sa se pou w’

    « BIEN DIRE,FAIRE RIRE
    BIEN FAIRE,FAIRE TAIRE »

    Mesi
    JP

    Répondre
  • 23 mars 2010 à 8:18 PM
    Permalink

    hahahahahahahahaha..bon kile nou te renmen Aristid konsa! wap di moun ipokrit, ou pi ipokrit!
    Anpil neg ou tande kap kriye viv Aristid, fok Aristid tounen. Manti non, se sonje yo sonje zo yo te konn ap souse san fose. touche plizye check mo nan diferan bwat leta yo, fe ti dil dwog yo libelibè, se bagay sa yo yo sonje.

    Antouka, map raple’l sa, siw potko konn sa, Aristid c’est le passé. si nou vle peyi sa avanse ann gade devan!

    Répondre
  • 23 mars 2010 à 8:23 PM
    Permalink

    Hey !!! bann malpouwont !!! Hey, bann nen fret !!!
    Lile litan pou’n konnen sayo rele demokrasy. Mwen toujou dinou ke se dwa’n pou nou pa sou menm longe dond ak mwen. Sedwa’n pou pa vlewe Titid, pagen danje. Se dwa’n pou’n remen Jean Claude Duvalier. Se dwa’n tou pou nou renmen panzouyis Sedras ak Michel Francois. Pinnga’n konprann ke’m pap vle we yo non. Mwen si e seten ke batiste yo tout gen LIBERTE EGALITE FRATERNITE REPUBLIQUE D’HAITI anle nan tet paye tenbre ya. Kidonk yo met te chwazi nenpot lot nasyonalite, yap rete ak san Ayisyenyan nan venn yo. Pakonsekan, si mwen konnen ke se KONSTITISYON 29 MAS 1987 KI MANMAN LWA PEYI’M, MWEN PADWE PRAN MOSO NI KITE MOSO. KIDONK : NI JEAN-CLAUDE DUVALIER, NI SEDRAS NI TITID, ELATRIYE, PESONN, PA MENM CHEF LETA POPE TWEL NOU GENYEN SOU POUVWA PA DWE BAYO BARYE POU ANTRE NAN PEYIYO. SELMAN, SI YO GEN KEK DEMELE AK LAJISTIS, OSNON AK NENPOT ENDIVIDI, SE SEL LAJISTIS ATRAVE LWA PEYIYA, KI POU BAYO SANKSYON YO MERITE. MEN YO RETE AYISYEN, ak tout benefis ke manman lwa peyi’n bayo.
    Yon lot ti pwen map fe pou nou: « POUKISA NOUTOUT FRE’M AK SE’M AYISYEN, KABRIT TONMAZO MENM PLIM MENM PLIMAJ AK MWEN GEN LESPRI DIKTATE KONSA A ? ESKE SE DIKATI PAPA AK BABY DOK LA KI NAN SAN’N TOUJOU MENM APRE PLIS PASE VENTAN ?
    POUKISA SI YON MOUN PA NAN MENM PATI POLITIK AK NOU,NOU PA VLE POU’L GEN PLAS LI NAN PEYIYA ?
    ESKE PEYIYA SE BYEN PRIVE TI GWOUP, TI EKIP KI SOU POUVWA A ?
    SAKI PIRED LA OU MENM KIDI KE MAP KRIYE POU PAPA’M, OU FE YON GWO ERE, PASKE MWEN PAT JANM OKIPE POZISYON POLITIK NAN PEYI’M MENM SOU TITID KE MWEN RENMEN AMOR. MWEN RENMEN PREZIDAN TITID,PASKE APRE PAPA NANSYON WAN, LE TI WOUJ YO TE VLE PRAN TOUT RICHESS PEYIYA, SE LISEL KITE RELE ANMWE PANDAN LAP MANDEYO KISA’M PRAL AK FRE ANNOUYO KI TE GOUMEN TANKOU NOU POU KWAPE MALFRENDENG franseyo NAN PEYIYA. DAYE,SE YOUN NAN KOZ LANMOR LITOU, APRELI, SE SEL POTORIK GASON SA KI TE GEN KOURAJ, KI RANMASE KOURAJ li AK DEBRA,( TANKOU JEZI TE RANMANSE KWA PECHE’N POU POTE’L SOU TET MON KALVEYA, POU LAVE PECHE’N ) POU’L CHARYE REVANDIKASYON PITIT SOYET YO AK POV PAREY MWEN YO. KONSA MWENDWE IDANTIFYE’M AK LI, JOUK DEVAN NONM ANLEYA. SI’W GEN YONTITAN POU’W RANTRE NAN JADEN LISTWA, FOUYE TOUPATOU, EPI, TOUNEN POU’W FE’M WE,KIYES APRE PAPA DESSALINES, APRE SALNAVE ( KE MWEN TE BLIYE ) APRE DR. JEAN- BERTRAND ARISTIDE, KIYES KI GEN JE POUWE PEP NAN GWO LIV YAP LIYA. KIYES KAP PANSE AK PEP E POU PEP. DEJA YO TOUJOU DI PEP PA LADANN (PPL).
    Pa dwol ironi disor, annou fe yon konparezon.
    1.- Jesus-Christ vin sou late pou pote kwa peche’n kite fe’n pedi lafas Papa nou. Malgre ke se byen litap fe netalkole. Rezilta Faryzyen ipokrit yo fe konbinezon, pou jiskaske yo pann li nan mitan de malfekte de bandi.
    2.- Dessalines te pvle pran defans neg nwe parey ou menm ak mwen yo, paske bann ti wouj yo, neg anroyo ranje konplo, yo frenk touye’l Poste Marchand nan salon lakay konpe’l Petion. Gerin transpese’l ak sabr osnon epe’l, yo trennen kadav la al mete’l Ponwouj pandan ke yap mete YO fizil nan men ti kaporal Garat( se tichyen piti liye)POU FE’M KWE KE SE TI KAPORAL LA KITE touye Lanpere ya. Youn nan koz yo te touyel la,seke anvan lendepandans, sete lom kilfo pou batay kont blan franse. Yon fwa lendepandans fin asire, li gentan pa konn li lap rele pou pitit soyet yo, gwo mesyeyo femen bouch li POU LETENITE.
    3.- Salnave li menm te two prese pou’l te debarase’l de enmi politik liyo, men li mouri kankannen MARE nan poto yo te mare’l la nan sand pale nasyonwan, paske li te anbrase koz pov you tou.
    4.- Prezidan pep pov la Dr. J.B ARISTIDE ap jemi nan yon egzil enpi, ki krim li, se deske depi nan St.Jean Bosco, yo te deyel pou touye’l pou tet pov yo.Depi nan lanne 1991, gwo zouzon ak gwo zouzoun yo te vegse amorrrr, deske litap mete manje nan bouch pov yo. Kesyon dimilite !!! Gwo zouzon ak gwo zouzonn yo mare tout kalite konplo ak blan franse, blan kanadyen, blan meriken,( malgre ke se pep ki te mete’l sou pouvwa) ansanm ak swadizan klas poltik patatis la, yo pran lajan nan men tout malfekte etranje, pou yo te pase’l a lenfinitif, men… Agawou di SI BONDYE vle !!! Yo fet tout kont maltaye, jouk yo voye’l al jete byen lwen. Malgre sa, yo toujou yo gen pwoblem ak li, paske li rete sel LEADER INCONTESTABLE & INCONTESTE sou terenyan. Yo dispese twoupo liya, an itilizan le jida iskaryot yo pou demantibile FANMI LAVALAS, fo lavalas yo, osnon lavalas kameleyon yo fe kon jida, Pou pozisyon osanon pou lajan osnon pou privilej, yo jwe vre pou kraze FANMY yan, menm konm le rozo li balanse debo e’l kanpe pifem ke janmen.
    Noumet sote ponpe fok litounen pired nantyou nou.
    Male
    03/23/2010

    Répondre
  • 23 mars 2010 à 9:10 PM
    Permalink

    Fre ak se ayisyen parey mwen yo an nou aprann respekte opinyon yon lot fre parey nou.Si nou pa dako ou byen nou pa pataje yon opinyon,vini ak koze pa nou(agiman/argument)pa nou pou nou kontrekare l’,men gen respe ak tolerans pou opinyon yon lot ayisyen parey nou.Mwen konnen nou se moun,li difisil pou nou bliye,men eseye padone tanpri nou kapab.Pa bliye,lanmo ap mache deye nou chak minit,chak segonk,li pa bliye nou.Pa kite lanmo pran nou ak(la haine)sou lestomak nou.An nou renmen youn ak lot.Si nou pa kapab fe sa jodi sila ak san pou san(100%),an nou eseye moso pa moso demen na rive.Yon jou nou tout ava reyisi renmen youn ak lot.Mwen konnen divizyon ap toujou vle rete pou ekziste nan mitan nou,men si nou vle nou ka bali yon bwa long kenbe.

    Mwen,mwen deja fe(mea-culpa)pa mwen paske mwen bay mesye divizyon yon bwa byen long kenbe.Mwen santi mwen koupab tou paske mwen reyalize ke mwen pi pa pibon pase youn nan nou.Mwen mande nou tout ayisyen padon paske mwen te patisipe ou byen mwen te rete ap gade kijan yon ayisyen ap pale yon lot mal.Wi mwen gen kouraj pou mwen mande nou tout padon.
    Mwen ka toujou fe kritik,men se pa pou mwen denigre oken moun.Lavi sou late sila dwol anpil.Mwen te toujou tande pwoveb sila,men resi konprann li.Mes freres, »LA VIE EST TRES DROLE. »

    NOU PA DWE KITE YO AP SIMEN DIVIZYON NAN MITANNOU ANKO.MWEN WE KLE APRE 12 JANVYE 2010. »L’union fait la Force. » Nou PA ANYEN SOU TE SA A.SE SELMAN TI SOUF LA.MWEN MENM ANKO SE LANMOU,TET ANSANM AK YON NOUVEL AYITI KI NAN TET MWEN AK NAN KE MWEN.
    Mesi anko
    JP

    Répondre
  • 24 mars 2010 à 5:02 PM
    Permalink

    Se sa. Nou koumanse ap vin joure la. Se konsa wi, le moun fou ap aji. Aristid se yon move fotokopi de B.Mussolini. Nou pa menm ka defann lide, ideyoloji. Men, nou toujou ap rele viv yon MOUN. Selman sa. Jame goumen pou lide, pwogram, vizyon. Men se toujou viv: Salnav, Tonton NO, Duvalier, Avril, Aristide, Preval ak lot enkonpetan. Fok nou ta jennen.
    ALA TRAKA SAW KO WE

    Répondre
  • 25 mars 2010 à 5:02 AM
    Permalink

    Salut!

    De bongré,si vous parlez d’Haiti sans le savoir,hors du monde,je pense que vous blasphemez et malgré nous Haiti est un néant de connaissance.Cela dit,l’opinion n’est pas une faculté c’est plutot une intermediaire entre la connaissance et l’ignorance enfin,ce sont l’opinion qui invente l’infamie et le secateur a un travail special,l’écalage!

    Comprenne qui pourra!

    DESSALINIENEMENT NOTRE!

    Répondre

Laisser un commentaire

Votre adresse e-mail ne sera pas publiée. Les champs obligatoires sont indiqués avec *